agrárhírek napról napra

mezőgazdász

mezőgazdász

Megkezdődött a fagykár felmérése a mezőgazdaságban

A gyümölcsösökben és a szántóföldi növényeknél megkezdődött a fagykár felmérése .

2017. február 13. - Kr0nner

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke közölte: a csapadék egyelőre nem okoz a gyümölcsösökben nagyobb gondot, néhány helyen állt meg a víz az ültetvényeken, ami nem kedvező a fák gyökérzetének, ám a helyzet nem kritikus.

Tovább

Csúcson a beruházási kedv az agráriumban

Csúcsra emelkedett a beruházási kedv az agráriumban, a gazdák 83 százaléka válaszolta azt, hogy fejlesztene a következő egy évben, a Takarék Agrárhangulati Index pedig negyedév alatt 9,54-ről 12,89 pontra emelkedett.

A gazdálkodási környezet javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban. Ez derült ki a Takarék Csoport második alkalommal ismertetett Takarék Agrárhangulati Indexéből.

Tovább

Adócsalás miatt jogerősen hét évre ítéltek egy békési gabonakereskedőt

Jogerősen hét év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön egy pusztaföldvári gabonakereskedőt, aki több mint 200 millió forint forgalmi adót nem fizetett meg.

A táblabíróság folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a 42 esztendős férfit.

Tovább

Az agrárium nélkül elképzelhetetlen a gazdaság versenyképességének javítása

A magyar gazdaság versenyképességének javítása elképzelhetetlen az agrárium nélkül - jelentette ki Lázár János szombaton Hódmezővásárhelyen.

A magyar agráriumba 2007-2013 között 3800 milliárd forintos uniós forrás érkezett, az ágazat termelékenysége azonban nem változott érdemben - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a vásárhelyi gazdanapi fórumon. Az uniós támogatásokat zömében nem technológiai fejlesztésre, hanem a jövedelemkiesés pótlására fordították - közölte a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus.

Tovább

A generációváltás a magyar mezőgazdaság kulcskérdése

Európa számos országához hasonlóan Magyarország is évek óta küzd az utánpótlás kérdésével az agráriumban. A fiatalok megszólítása olyan sürgető kérdés, amelyre mielőbb választ kell találni, hiszen évtizedekre meghatározhatja a hazai mezőgazdaság sors

Az agrártársadalom előtt álló kiemelkedő fontos kihívás a generációváltás kérdése. A hazai kkv-szektort meghatározó családi vállalkozások többségét közel egy időben, a rendszerváltást követően alapították, emiatt a vezetőket érintő generációváltás problémája is egy hullámban, a következő öt év során éri el őket. Magyarországon nincs kiépült rendszere és rutinja a családi vállalkozások generációváltásának. Leginkább a tapasztalat, tudás átadása, illetve a gazdálkodói életforma vonzóvá tétele jelent kihívást. A családi vállalkozások esetében a vállalkozás fennmaradása nem csupán üzleti, hanem legalább ugyanolyan mértékben érzelmi kérdés is az alapítók számára.

agroinform_agrom_fill_470x264_0.png

A Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkárságának munkatársa elmondta "2016-ban a képzettséget tekintve a gazdálkodók csak több mint 3 százaléka rendelkezett felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel, további 10 százalékuknak pedig középfokú szakirányú végzettsége volt.

Agrárszakképzés helyzetét illetően a 2016/17-es tanévre 13 százalékkal csökkent az agrárképzésre felvett hallgatók száma a 2014/15-ös tanévhez képest, a csökkenést elsősorban az alapképzésre felvett hallgatók számának drasztikus csökkenése okozta.

A háttérben meghúzódó okok között találni, hogy a diákok csupán 16 százaléka véli úgy, hogy el fog tudni helyezkedni, ha agrár felsőoktatásra jelentkezik. Beszédes adat, hogy a természettudományi végzettségűek mellett az agrár végzettségűek esetében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (2014-ben 6,8%) továbbá, hogy az agrárszektorban elhelyezkedő frissdiplomások havi nettó átlagjövedelménél (2014-ben 149 ezer forint) csak a sporttudományokat tanultak keresnek kevesebbet.mg3.jpg
Az államtitkárság munkatársa elmondta, a generációváltást segítik az állam részéről a "Földet a Gazdáknak!", a kedvezményes finanszírozási programok, de fontosak a közvetlen, vidékfejlesztési és nemzeti támogatások fiatal gazdálkodókat érintő része is. 2015-ös támogatási év után közel 6.700 gazdálkodó kapott fiatal gazdaként hektáronként mintegy 21 ezer forint többlettámogatást a területalapú támogatáshoz kapcsolódóan és 2017 márciusától 37,75 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők, 12,6 millió forintos támogatási összeg elnyerése érdekében. Hitelezés tekintetében is kiemelten kezeli a kormányzat a fiatalokat, az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel esetében például egy lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelő is 15 millió forint kamattámogatott hitelt igényelhet.

ai1.JPGA legmodernebb technológiák a fiatalok számára is vonózóvá tehetik a mezőgazdaságot.

Bolyki Bence portálvezető szerint az agráriumban is egyre inkább teret nyerő digitalizáció lehet az egyik vonzerő, amely a mezőgazdaság felé fordíthatja a fiatalok érdeklődését.
A fiatal gazdálkodóknak immár sokrétű tudással kell rendelkezniük, az új generációk pedig már nemcsak a termelésben, hanem a tájékozódásban is a legkorszerűbb technológiákra, formákra tartanak igényt. Az agrár szakportáloknak ugyanakkor nemcsak kiszolgálniuk kell a megjelenő igényeket, hanem fel is kell tudni kelteni azokat.
Az Agroinform alapfilozófiája a kezdetektől a folyamatos innováció volt, szem előtt tartva a felhasználók, különösen az új nemzedékek igényeit. A hatékony reagáláshoz egyebek mellett fel kell mérni a generációváltás jelentőségét marketing szempontból. A kihívásokra adandó válaszok számos területet érinthetnek, így például az új generáció esetében megújul a döntéshozatal is, az új nemzedékek számára pedig elengedhetetlen hiteles piacelemzési források nyújtása.
Ugyancsak az igényekre reagált akkor is, amikor a hazai gépészeti cikkek és videós szerkesztőségi tartalmak megjelentetése mellett döntött, vagy helyezett hangsúlyt a magyar piac ajánlatainak megjelenítésére, minthogy - saját statisztikái szerint -  a magyar gazda ezt preferálja. De fontosnak tartották azt is például, hogy jelen legyenek az Instagrammon is.
Az infokommunikáció robbanásszerű fejlődése jelentős változást hozott az internetes eszközök használatában is, az asztali gépekről a mobil felé mozdult el a használat, ami az új generációk esetében még markánsabban jelentkezik. 

 

forrás: mti/ots

FM: a kormány továbbra is prioritásként kezeli az állattartók helyzetét

Az állattartók helyzetét továbbra is prioritásként kezeli a kormány, az európai uniós támogatások mellett a Földművelésügyi Minisztérium (FM) fenntartja az átmeneti nemzeti támogatások rendszerét - mondta Czerván György.

Utóbbin belül a szarvasmarha, tej, juh és kecske ágazat finanszírozása valósul meg idén mintegy 21 milliárd forint összegben  - mondta az államtitkár a közlemény szerint.
Hozzátette: a juh- és a kecsketartó gazdák 2017-től új támogatási konstrukció alapján igényelhetnek forrást. A tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához az agrártárca mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt, amelyet először a 2016. október 1. és 2017. március 31. között megvásárolt, illetve tenyésztésbe vont apaállatok után számolhatnak el az állattartók, a forrás az apaállat ellenértékének 75 százalékáig igényelhető. A támogatás éves keretösszege 300 millió forint.

Tovább

Talajminőség-kutató kiválósági központot hoz létre az ELTE TTK és az MTA ATK

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja (MTA ATK) több tudományterület nemzetközileg elismert kutatóinak együttműködésében új stratégiai K+F+I műhelyt hoz létre.

Az Európában egyedülálló talajbiomerőforráskutató-műhely talajmetagenomikai kutatások segítségével környezetkímélő, a mainál hatékonyabb, fenntartható növénytermesztési eljárásokat dolgoz ki. A Kiválósági Központ 100 százalékos támogatási intenzitással, 537,5 millió forint Európai Uniós támogatásból valósul meg - közölte az MTI-vel hétfőn az ELTE TTK.

Tovább

2016-ban húzóágazat volt a mezőgazdaság

A mezőgazdaság húzóágazat volt tavaly, a gazdasági növekedés motorja, ugyanis bár még nincs végleges adat a GDP növekedésről, de vélhetően 2 százalék körül lesz a nemzetgazdaság növekedése, aminek közel egyharmadát a mezőgazdaság adja majd - mondta a

Czerván György hozzátette: az agrárium jó eredményei a kormányzati intézkedéseknek és a gazdák munkájának köszönhető. Az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók létszáma 2016-ban 50 ezerrel nőtt a 2010-es adatokhoz képest.

Tovább

Mintegy háromszáz mázsa energiafűzet termelnek ki Kenderesen

A kenderesei önkormányzat által három éve ültetett energiafűz erdőt vágják ki a napokban a településen, a mintegy háromszáz mázsa aprítékkal a közintézményeket fűtik majd.

Az egyéb aprítékok helyett a kitermelést követően az energiafűzzel fűtik majd a könyvtárat és a polgármesteri hivatalt. Hozzátette: a gázfűtésre fordított költségekből az eddigi számítások szerint több millió forintot spórol ezzel a fűtési móddal évente az önkormányzat.

Tovább
süti beállítások módosítása